Aljzat-előkészítés (felhasználás szerint)

A beltéri burkolatokhoz szükséges beépítési aljzat előkészítése

A burkolás előtt szükséges a beépítési felület előkészítése. Ez az aljzat típusától, a környezeti körülményektől, a forgalomtól, a burkolat típusától és a lapok méreteitől függ.

1. Vízszintes burkolás

A vízszintes padlók aljzata rendszerint betonból, fából, forgácslapból, OSB-ből vagy egy régi burkolatból áll.

A betonaljzatot alapozó felhordásával – a felszívóképesség egyenletessé tételéhez -, valamint alapesztrich (egyszerű, csúszó, úsztatott), majd adott esetben önterülő esztrich öntésével készítjük elő. Az esztrichek szerepe, hogy szintet adjanak a padlónak, és kiegyenlítsék azt. Miután az esztrich megszáradt, a felületére vízszigetelést hordunk fel, ha a környezet nedves. A vízszigetelés felhordása után a felületnek szilárdnak, simának, tisztának és száraznak kell lennie. Erre a felületre hordjuk fel a ragasztót és a kőlapokat.

Ha az aljzat fából (faszármazékokból) van, szükséges annak rögzítése. Ezután ellenőrizzük a síkot; ha eltéréseket tapasztalunk, helyileg önterülő esztrichet öntünk. Ezt követően 15-20 mm vastagságú rétegelt lemez lapokat helyezünk a felületre, amelyeket csavarokkal rögzítünk. Használhatók cementlapok is, közöttük fugával, amelyeket az aljzathoz ragasztunk, majd csavarokkal rögzítünk. A fugákat tömítőszalaggal fedjük le. Ezután alapozót hordunk fel, majd 1-2 réteg vízszigetelést, végül beépítjük a lapokat.

Régi burkolat esetén célszerű azt teljesen eltávolítani, mivel a beépítéshez kínált aljzat ritkán szilárd. Ha ez nem lehetséges, akkor a régi burkolatot a lehető legjobban rögzítjük, egyben megjavítva azokat a helyeket, amelyek üresen maradtak azoknak a régi lapoknak az eltávolítása után, amelyeket nem lehet rögzíteni, vagy amelyeket helytelenül építettek be. Az üres helyeket vagy ragasztóval töltjük ki, vagy azonos méretű lapokkal fedjük be. A felületet (különösen a polírozottat) ezután csiszolópapírral dörzsöljük át, hogy érdes réteget kapjunk, amely növeli a tapadást. Alternatívaként olyan savas szer is használható, amely megtámadja a felületet.

Padlófűtési rendszerek esetén a burkolást kikapcsolt rendszerrel végezzük. A tömítéshez 2 réteg vízszigetelést hordunk fel, majd a lapokat, megfelelő ragasztók és fugázóanyagok használatával.

2. Függőleges burkolás

A falak burkolása a burkolandó fal típusától függ (falazat vagy gipszkarton).

A falazott falakat alapvakolattal vakoljuk a kiegyenlítéshez, majd glettel. A vakolás előtt a felületre alapozót hordunk fel a tapadás növeléséhez. Végül felhordjuk a ragasztót, és beépítjük a lapokat. A falazott falak kiegyenlítésére felhelyezhető egy 9 mm-es forgácslap is, amelyet adott esetben falécekre szerelünk. A forgácslap legfeljebb 30 kg/m² tömeget bír el, ezért az alkalmazását a kőlapok tömege korlátozza.

A gipszkarton falak körülbelül 30 kg/m² közvetlenül felvitt terhet bírnak el (ragasztó + lap). Ez a követelmény legfeljebb 10 mm vastagságú kőlapok használatát jelenti. A ragasztót hozzáadva körülbelül 13 mm-es maximális vastagságot kapunk. A nagyobb, természetes kőnél szokásos vastagságú lapok tömegét a gipszkarton nem bírja el. Glettel vakolva a fal csak 20 kg/m²-t bír el.

A rugalmas pala használata esetén, amely lehetővé teszi az íves felületek burkolását, szükséges, hogy ezek tiszták, szilárdak és szárazak legyenek.

3. Különleges burkolatok – lépcsőfokok, ablakpárkányok, munkalapok

A lépcsőfokok burkolása meglévő aljzaton történik, leggyakrabban betonon vagy téglán. A lépcsőfokok készülhetnek közvetlenül a kőtáblából a kért méretre vágva, vagy kisebb lapokkal történő burkolással. Az aljzatnak szilárdnak, simának, tisztának és száraznak kell lennie. Az aljzat simasága alapvető, mivel különben a lépcsőfokok nem lesznek síkban. A felület elsimítása után a lapokkal történő burkolás a padlóburkolatok beépítésénél alkalmazott technológia szerint történik.

Az ablakpárkányokat szintén közvetlenül a kőtáblákból vágjuk ki, és adott esetben az éleik megmunkálhatók. A beépítésükhöz sík, tiszta és szilárd aljzat szükséges. A beépítési technológia hasonló a vízszintes burkolatokéhoz.

A munkalapokat betonból, téglából, fémből vagy fából készült szerkezetekre helyezzük. Ezeknek síkot és teherbírást kell biztosítaniuk, mivel a kőből készült munkalapok nehezek. A munkalapok tartószerkezetekre történő beépítése az egyes aljzatokra jellemző technológia szerint történik.

A felületek előkészítése alapvető a helyes burkolás biztosításához; minden ebben a szakaszban elkövetett hiba megmutatkozik, és veszélyeztetheti a további műveleteket, még akkor is, ha a hibák egy része kiegyenlíthető.