A természetes kőről

A föld mélyétől az otthonodig a kő hosszú és fáradságos utat jár be, néha lenyűgöző szépségeket, máskor kivételes értékű tulajdonságokat tárva fel. Mindez egyedi kialakításokban fut össze, amelyekben a kő minőségei és megjelenése csodálatos egésszé fonódnak.

De hogyan járja be a kő ezt az utat, és hogyan válik napjaink legfenntarthatóbb építőanyagává?

Képzeljünk el először egy márvány-, gránit- vagy travertinhegyet, vagy bármilyen más kőzetből álló hegyet. Ebből a hegyből ügyes bányászok hatalmas kőtömböt fejtenek ki, és hoznak a felszínre. A tömb legtöbbször téglatesthez közeli alakú, alapja 2-3 m hosszú és 1,5-2 m széles, magassága pedig rendszerint 1,5 méterig terjed. A tömege elérheti a több tíz tonnát, ami miatt a feldolgozóközpontokba történő szállítás nem éppen egyszerű művelet, ahogyan a be- és kirakodás, valamint a mozgatás sem (daruk, futódaruk stb.).

Miután megérkezik a feldolgozóüzembe, a tömböt méretei, tömege, erezete, esetleges repedései vagy foltjai alapján értékelik. E szempontok szerint besorolják, az ára és a belőle készülő termékek ára pedig az osztálya alapján alakul.

Ezután következik a tömb vágása. A nagy tömböket „multiwire” technológiával (gyémántot tartalmazó, nagyon ellenálló kötelekkel) vágják, folyamatvezérlő számítógépek irányításával, a hűtéshez folyamatos vízsugár alatt. A vágás egyszerre, függőleges síkban történik, és annyi kőtábla keletkezik, ahány kötél van; meghaladhatja a 8 órát. A kisebb, szabálytalan felületű tömbökhöz olyan vágógépeket használnak, amelyek nagy átmérőjű, óriási tárcsa alakú pengékkel dolgoznak, valamint egy vízszintes síkban vágó pengével, így „csíkokat” kapnak a kőből. Mindkét technológia arra törekszik, hogy a teljes tömböt a lehető leghatékonyabban használják fel: a „multiwire” kőtáblákhoz, a „block cutter” lapokhoz. A kőtáblák vastagsága rendszerint 1,5-3 cm, hosszúsága 1,8-2 m (elérheti a 2,90 m-t is). A lapok vastagsága 0,9 és 3 cm között van, méretük 10×10 cm-től 120×60 cm-ig vagy akár nagyobbig terjed.

A kőtáblák útja azok megerősítésével folytatódik, amelyet az egyik felületükre felhordott háló ad (ez nem kötelező, csak bizonyos kőzettípusoknál). A következő lépés a felületkezelés felvitele.

Íme néhány ezek közül a felületkezelések közül:

• polírozás – fényes megjelenés, csiszolással.
• csiszolás (honolás) – a felület simítása fény nélkül; matt végeredmény.
• antikolás – a kő „öregítése” (az idő patinája).
• kalapálás – mechanikai megmunkálás egyenetlenségekkel, kültéri beépítéshez vagy hangsúlyokhoz megfelelő.
• mechanikai homokfúvás – homok nyomás alatti szórása; a kalapáltnál simább megjelenés, egyenletes egyenetlenségekkel.

Vannak további felületkezelések is: hasított, natúr, kefélt, vésett, lángolt stb.; kombinációk is kivitelezhetők. A lapok kalibrálhatók, vagy megmunkálhatók az éleik.

A megmunkálás után következik a raktározás és a kiszállítás előkészítése. A kőtáblákat vízszintesen, fatartókon tárolják, és konténerekben szállítják. A lapokat faládákban tárolják és szállítják. A kőtáblák szállítása fakeretekbe rögzítve történik, hogy elkerüljék a hajlító igénybevételt és a rezgéseket. A kőtáblák mozgatásához professzionális megfogóeszközöket használnak. A szállítóeszközöket (közúti, vasúti, vízi) a célállomás szerint választják ki. Megérkezéskor a konténereket kirakodják, és az áru továbbindul a végső célállomásra.

És így ér véget a nappalid, a fürdőszobád vagy a konyhád kialakításában, a házad homlokzatán vagy a kerti teraszodon a kő lenyűgöző útja, amely az évezredes hegyből kifejtett hatalmas tömbbel kezdődött.