Fedezze fel a bukaresti királyi palota egyedülálló történetét és építészetét

A 19. század elején Dinicu Golescu lerakta annak az épületnek az alapjait, amely fél évszázaddal később a Bukaresti Királyi Palota lesz, amely ma Románia Nemzeti Művészeti Múzeumaként ismert. Golescunak három évbe telt (1812-1815) egy 25 szobás épületet épített, ami akkoriban Romániában jelentős szám volt, különösen, mivel a telek a város szélén volt. Az építmény tulajdonosai és rendeltetése idővel változnak (Alexandru Ghica Voda, Alexandru Ioan Cuza), mígnem 1866-ban I. Károly (1839-1914) otthonává válik. Ettől a pillanattól kezdve ennek az épületnek a sorsa szorosan összefügg az épülettel. a királyi ház és Románia történelmének fontos pillanatai.

Hasonlítsuk össze néhány másodpercig a Calea Victoriei palota impozáns képét I. Károly meglátásaival arról, ami akkoriban a királyi rezidenciája lett: "A szobák nem voltak túl nagyok, mégis kellemes egyensúlyban. (...) Az ablakok ezekből a helyiségekből egy koszos, piszkos piacra vezetett, ahol néhány cigány telepedett le, és a disznók a sárban gurultak."

1882 és 1906 között Carol két külföldi építészt (Paul Gottereau és Karel Liman) bízott meg, hogy az épület a maihoz hasonló formát kapjon és terjeszkedjen, munkájukat NN Nenciulescu építész (II. Carol megbízásából) folytatta, hogy véglegesítse végleges szerkezetét. 1930 és 1937 között. Az építkezést a háború is jellemezte, az északi szárny 1944-ben részben megsemmisült. Négy évvel később a kommunista rezsim az épületet állami tulajdonba adta és múzeummá változtatta, de megőrizte a központi testet - a tróntermet. a királyi palota - a Minisztertanács (később Államtanács) vezető kommunista tisztviselőjének fogadására. Az egykori királyi palota 1950 és 1989 között megszakítás nélkül művészeti múzeumként működik.

"Charles de Hohenzollern herceg belép Bukarestbe" (metszet a L'illusztrációból, 1866. május 10.)

Az 1989. decemberi eseményeket követően az épület mintegy 80%-a megsemmisült. 1990 és 2000 között a múzeum felújítás és rekonstrukció miatt zárva tart, 2001 óta pedig az épület ad otthont a Romániai Művészeti Múzeumnak.

Ilyen összefüggésben nem meglepő, hogy a természetes követ, pontosabban márványt választották egy ilyen hely megkülönböztetésének megteremtésére. A természetes kő építőanyagként való felfedezése óta az arisztokrata osztályok és templomok csodálatos anyaga volt és marad is. A legtöbb márvány felületi fénye és kromatikus egységessége mindig megfelel a magas, pompás csarnokoknak, a szimbolikus intézmények jellemzője, amelyek jelentős szerepet játszanak a társadalmak, nemzetek és különféle kormányzati formák működésében.

A márvány tanúja volt a francia történelemnek a Nagy Trianon palotában, a Schönbrunni kastélyban (Bécs), a Budai Várban (Budapest), a Buckingham-palotában (London) és a stockholmi Királyi Palotában, hogy csak néhány példát mondjak az európai civilizációs térről. Bukarestben, az egykori királyi palotában pedig olyan márványfajtákat fedezünk fel, amelyek ugyanazt a szerepet töltik be, mint a fent említett palotákban. Ez carrarai márvány, fekete márvány, tejszín (Franciaországból exportált), csokoládé (Belgium), Ruschita (a trónterem oszlopai).

Függetlenül attól, hogy a Calea Victoriei-i királyi palota belső kialakításában milyen márványt használtak, ezek a kövek a neoklasszikus stílus ideális támaszává váltak, a 18. században jelentek meg a zsúfolt barokk reakciójaként. A tervezés paradigmaváltásának kezdeményezői között szerepelnek Ádám testvérek (Robert és James), akik 1777-ben adtak ki belsőépítészeti javaslatkötetet a várható (és megerősített!) házaknak szentelve. Ingatlanpiaci fellendülés abból az időszakból.

Így a neoklasszicizmus újra felfedezi a formák egyszerűségét a görög és római ókorból, de anélkül, hogy teljesen feladná a barokk koncepciókat (szegmensek, kontrasztok, élénk színek) stb. Az épületek geometriája kívülről szimmetrikussá válik, a belső terek a panelek köré összpontosulnak ( négyzet, ovális, téglalap alakú) piros, zöld és fekete stukkó kerettel, feszített felületekre felvitt, hozzájárulva a helyiségek megkülönböztetéséhez.

Az oszlopok ugyanolyan fontosak maradnak az új stílusban. Mária királyné volt az, aki a felvilágosodás által hozott jelentős építészeti mentalitásváltásokat jelző korszak e részleteinek tudatában készítette el Ádám testvérek rajzait és fényképeit az építész palotáiba. Ily módon azt mondhatjuk, hogy a királynő a Palota "társtervezője" volt, tisztában volt a kor legújabb trendjeivel, ahol a márvány ugyanúgy jelen volt, mint mindig, mégis finomabb szerepet kapott.

Adam neoklasszikus modellje, modern módon a szurdokokhoz igazítva közvetett megvilágításhoz.

A márvány - különféle formákban: lépcsőkben, oszlopokban, stukkókban - nem csak tökéletesen harmonizál ezekkel a neoklasszikus geometriai és kromatikus megközelítésekkel, de természetes hangerősítő rendszer nagy helyiségekben, mint például a Trónteremben (és az előadóteremben is) ahol hangemelés nélkül lehetett beszélni.

A fényűző, elegáns, diszkrét, strapabíró, sokoldalú, jó akusztikát kínáló márvány példaként szolgál – a bukaresti Királyi Palota – számos, több ezer esetben, több ezer éven át igazolt minőségére.

A Bukaresti Királyi Palota / Román Nemzeti Művészeti Múzeum címe : 49-53 Calea Victoriei, 1. szektor, Bukarest, Irányítószám 010063.

A Királyi Palota / Román Nemzeti Művészeti Múzeum látogatási programja:
Nyitva: szerda-vasárnap
11:00-19:00 (május-szeptember)
10:00-18:00 (októbertől áprilisig)
Az utolsó látogató a múzeum zárása előtt egy órával léphet be.
Fotó forrása: wikipedia