A poligonális járólap külön kategóriát képez, még a reprezentatív kivágott minta esetében is, amelyet angolul "crazy paving"-nek is neveznek. Bár a technika eltér a megszokott szabványoktól, nem új keletű, már az ókori Rómában is használták "opus incertum" néven, ami szabálytalan sorrendű mintát jelent.
Az "Opus incertum" a római korban a jellegzetes épületek burkolatának fő módszere volt. Az idők során az átlós alakú köveket egyre gyakrabban használták utak építésére vagy különböző területek díszítésére, és ma is vonzerőt jelentenek, és a világ minden táján egyre változatosabb célokra használják őket.
Jellemzők: Mivel természetes kő, a poligonális járólapok kategóriája széles színválasztékot foglal magában, köszönhetően az anyagok eltérő jellegének. A lapok különböző méretekben kaphatók, a legkelendőbb a standard méret maximum 5 cm vastagságig és az átlós 20 és maximum 30 cm között. Aztán ott vannak a vékonyabb változatok, legfeljebb 3,5 cm vastagsággal és legfeljebb 30 cm átlóval. Lehetnek sokszögletű kövek is, legfeljebb 50 cm átlóval és 3-7 cm vastagságig, vagy ritkábban vékony, legfeljebb 4 cm-es darabok, 45 cm átlóval.
Az ide tartozó kövek összetétele az anyagtípustól függően eltérő. Így lesz finom szemcsés összetételű az olyan anyagok esetében, mint az andezit, agyag alapú összetételű a pala esetében vagy gneiszcsíkokból álló szerkezet.
A poligonális kövek legfontosabb fizikai-kémiai tulajdonságai a tartósság és az ellenállás (tűzzel, faggyal, vízzel, erózióval stb. szemben). A természetes kőnek jó a hővezető képessége is, ezért jó szigetelő a fűtött terekben. Ugyanakkor a nyári időszakban hűvösen tartja a levegőt; mondhatnánk, hogy légszabályozó tulajdonsággal rendelkezik. A természetes kő természeténél fogva ökológiai anyag, amely nem károsítja a környezetet, és még kevésbé az embert. A természetes követ számos ökológiai ház építésénél is használják, és a poligonális járólap fontos szerepet játszik ebben a folyamatban.
A poligonális járólapnak hosszú története, hagyománya van a belső és külső használatban. Tulajdonságainak köszönhetően a rómaiak leggyakrabban homlokzatok és falak burkolására használták. Ez is egy olyan anyag volt, amely nem járt magas költségekkel, mert miután kitermelték, nem igényel bonyolult gyártási folyamatokat.
Napjainkban a poligonális járólapot udvarok, sikátorok, kertek burkolására, valamint épületek homlokzatainak, kerítések, földmunkák stb. burkolására használják. A belső munkák általában falburkolatokat foglalnak magukban. A csempe vastagságától függően egyesek alkalmasabbak lehetnek nagy forgalmú helyeken, mint mások. Végül, de nem utolsósorban beszélhetünk a természetes kövekhez kapcsolódó esztétikai kényelemről. A saját otthonunk kényelme, valamint az a kényelem, amelyet bárhol szeretnénk érezni, fontos számunkra, emberek számára. A dekorációk vagy inspirálnak és vonzanak, vagy kiegyensúlyozatlanságot közvetítenek. A természetes kövek által ihletett belső és külső kialakításhoz mindig jó választás lesz
